Katonaélet képeken

20. század közepe

Tavasz

Tavasz a völgyben...

Spring in the valley

Ősz

60 éve...

Fotók 1956-ból

Győr (Újváros) 17 éves lányok nyári idénymunkán Bükkzsércről

Győr (Újváros) Zsérci munkások

 

1956 április 10. Zsérci lányok idénymunkán Vérteskozmán.

Bükkzsérc, Béke út 1956 nyarán

Műtermi fotók

1956. június 10.

1956. november 15. 

Arcok a múltból -

Arcok a múltból 

Bükkzsérci férfiak

1900-1960.

Egy arc a múltból az 1950-es évek elejéről.

Férfiak az 1956.

Arcok a múltból - Lányok Zsércről

Bükkzsérci lányok 

1900-1960 között

"A két Piroska" - A fotó Bükkzsércen készült az 1950-es évek közepén.

Bükkzsérci lányok, akik együtt dolgoztak 1956-ban Vérteskozmán (Fejér megye) 

Juliska, Irma, Margit, Vera

Rejteki tanösvény

400 lépéses barlang (Bükkszentkereszt közelében) 28 méter hosszú

 

 Rejteki kőfülke (tengerszint feletti magassága 500 méter)

 Rejteki kutatóház (erdei iskolai programok, szálláshely) és Rejteki-kőfülkéknél

Tebe-rét (Répáshuta közelében)

A Bükk déli kapuja...

A Bükk Déli Kapuja-Látogatópark 

2013. június 7-dikén nyitotta meg kapuit a Dél Bükk értékeit bemutató látogatópark Cserépfalu és Bükkzsérc között, a Hór-völgy bejáratánál, ahol a táj kialakulásától kezdve, a középkoron át napjainkig követhetjük végig a környéken történt változásokat.

"Tűzben született táj" - régészeti-történeti információk - barlangok

A Suba-lyuk története (a képen Dancza János és Kadic Ottokár) - Kaptárkövek

 

A Suba-lyuk ősembere

 A Látogatóparkban további információk vannak a barlanglakásokról, várakról, borászatról. Továbbá lehetőség van kerékpár kölcsönzésre és a Remete Étteremben étkezésre is.


Mészégető a Látogatópark udvarán a Bükkaljára legjellemzőbb mesterség nyomait láthatjuk, vagyis a mészégető boksákat és annak kicsinyített rekonstrukcióját.

Suba-lyuk

A felirat, ami már alig látható: „Itt találta meg Dancza János és öt társa az ősember csontjait és eszközeit 1932. április 27-én. A tudományos feltárást befejezték: Dr Hillebrandt Jenő és Dr Kadic Ottokár professzorok.”

1998-ban készült dombormű - feljáró a Suba-lyuk barlanghoz

A Suba-lyukban található feltöltődött védőháló - kilátás - barlangbejárat

Perpác-hegyi (felhagyott) mészkőbánya

A vörösagyag által borított kőfejtő napos időben igazán szép látványt nyújt. Ez a védett rétegtani alapszelvény a Hór-patakon átkelve tekinthető meg a Suba-lyuk barlanggal szemben lévő oldalon. Az ismertető tábla nyilván sokat mond a földtannal foglalkozó szakembereknek.

Hór-völgyi kőfejtő fentről és lentről

Színpompás kőzetek

Vöröskő-forrás (Felsőtárkány)

 Vöröskő-forrás, Cserepeskő-barlangszállás

Vöröskő-forrás 

Felsőtárkányi kisvasút és gyerekek a Vöröskő-forrásnál

Az időszakos Vöröskő-forrás most igen aktívan működik, ha csak nyáron jár ott az ember, nem gondolná, hogy milyen erővel és milyen magasra tud feltörni, amikor a Bükk barlangrendszerei feltöltődnek vízzel.

Vöröskő-forrás

A Vöröskő-forrás magasan tör fel (Bányi Renáta fotója)

Cserepes-kő-barlang (823 m) - barlangszállás

A barlangszállást folyamatosan újítják fel, mint ahogy arról az ott található írások is megemlékeznek, és arról is, hogy "Néha történnek még csodák". Egy ott található naplóban, melyben telefonszámok is vannak, amit baj esetén igénybe lehet venni, tovább lapozva található egy történet, ami egy szentendrei túracsoporttal esett meg, a történet az emberi segítségnyújtásról és a háláról szól, aki arra jár mindenképpen érdemes elolvasni! Továbbá instrukciók vannak arra, hogyan őrizzük meg a barlangszállás épségét, hogy az ott található kályha felhozatala nem volt egyszerű dolog, de van ott Biblia, túrázók emléktárgyai és különböző eszközök, valamint az országos kék túra pecsételője is.

A Cserepes-kői barlanglakás virágos bejárata és egyéb berendezései

Tavaszi növények  (csillagvirág, hóvirág, keleti hunyor ) és egy érdekes gyökerű fa

A Cserepes-kő felé

Védett kőmező és a Cserepes-kő barlang lejárata

Erdőrészlet - A térképen "Szép kilátás!" - ként jelölt hely - Az egyik víznyelő, melyben még hó van

Bogács, Cserépváralja

Bogácsi Millenniumi kilátó, Cserépváraljai barlanglakások

A bogácsi kilátóról szép kilátás nyílik a falura és a Bükkaljára. Az alábbi képen jól megfigyelhető még a Hódos-tető "Patkó sziklája" is, ami Bükkzsérchez tartozik.

Bogácsi kilátó

Innen a piros jelzésen haladva jutunk el Cserépváraljára. Ahol egy 1854-es emlékmű és a két világháború halottait felsoroló emlékpark mögött megtekinthető a falu Munkás Szent Józsefnek felszentelt katolikus temploma, mely a falu címerén is helyet kapott. A modern (1961-ben épített) templom igazi építészeti ritkaság, melyből kettő van csupán az országban (a másik Hollóházán található).

Cserépváralja (emlékpark és modern katolikus templom)

Cserépváralja másik látványossága az elhagyott barlanglakások sora. Az egyik ilyen barlanglakást tájháznak rendezték be (1987 óta látogatható). A Bükkalján igen elterjedt lakóbarlangokat a vulkáni eredetű, jól formázható tufakőzetbe vájták.

Az egyik barlanglakás

 Ezek a barlanglakások több helységből állnak és igen eklektikus a belső kialakításuk, van ahol boltozatos a mennyezet, de egyenletes is előfordul.

Tájház és néhány barlanglakás bejárata

 1870-ben már írásos formában is megemlékeztek az ilyen barlanglakásokról a népszámlálás alkalmával, de pontosan nem tudni, hogy mikor kezdték kialakítani az első ilyen lakásokat.

A tűzhely és a "barlangrajzok" :-) (Bányi Renáta)

 Az egykori lakáscélú használat legszembetűnőbb jele, hogy a tűzhelyek füstkijáratai vastag kormot hagytak maguk után.

Barlanglakás belső része